- MADEIRA - túranapló 10. rész

Február 14. vasárnap
 
Jól alszanak, bár Zoli érzi, hogy előző nap abban a nagy szélben megfázott. Felébred 2-kor, 4-kor, végül 5.30-kor fel is kel, s lezuhanyozik és hajat mos. Kis idővel később Réka is lezuhanyzik, majd utána szeretkezés. Ölelkezést követően 6.45-kor felkelnek, s összepakolják a cuccaikat, majd 7.35-kor Zoli lesétál a tengerpartra napfelkeltét fotózni, Réka a szálláson marad, és az erkélyről integet utána. Az éjjel esett az eső, reggelre is felhős az ég, és erős szél fúj. 7.50-kor Réka is meggondolja magát, és immár kettesben sétálnak ki a stégre, ahol (pont hazaindulás előtt) az eddigi legszebb napfelkeltében van részük. Felhőket színez meg, ráadásul a szemerkélő esőnek köszönhetően a sziget belseje felé teljes ívű szivárvány ragyog fel. Búcsúajándékba ezt adja nekik Madeira.
8 óra után 10 perccel nagyjából véget is ér a fényjáték, s elindulnak vissza reggelizni.
Miután jóllaknak, összepakolják a maradék cuccokat, leadják a szobakulcsot (10-es), s 9.15-kor irány a buszpályaudvar. Sétálva 10 perc alatt ott vannak, s a 9.50-es busszal irány a repülőtér. Újabb 10 perc és meg is érkeznek. Becsekkolásra előkészítik a csomagokat, majd 11.30 után megtörténik a becsekkolás. Meglepetésre a hátizsákot nem a szállítószalagon viszik be, hanem külön nekik kell beadni a 40-es kapu után. Utána felmennek, átesnek az ellenőrzésen, majd várakozás a 14-es kapu előtt a beszállásra, közben némi ebédféleség. Később 13 órakor megkezdhetik a beszállást, s 13.20-kor a felszállást is, ami legalább olyan izgalmas, mint amilyen érkezéskor volt.
Az ablakból még nagyon sokáig nézik felülről a szigetet, ahol olyan sok csodás élményben volt részük. Zoli természetesen néhány fotót csinál fentről a sziget keleti csücskéről, az előző napi túra helyszínéről, Réka pedig természetesen megint elbőgi magát.
Nyugodt a repülés, most kevesebb alant a felhő, több látszik az óceánból. Útközben bekapnak egy könnyű szendvicset narancslével, végül a szél által dobálva sikeresen landolnak. Elintéznek egy sürgősségi WC-látogatást, majd irány a kijárat. Hiszen a lisszaboni átszálláskor olyan sok idejük van, hogy alkalom adódik egy városnézésre.
Elég hideg van, erősen tép a szél, állítólag piros riasztás van érvényben. Kimarad egy busz, majd megfagynak, közben angolokkal beszélgetnek. Aztán a 15 órási járattal bebuszoznak a központba, ahová 30 perccel később meg is érkeznek.
Első útjuk a partra vezet, ahol a hullámzó óceán fogadja őket és sirályok. A diadalív alatt besétálnak a belvárosba, és kívülről-belülről megnézik a katedrális impozáns épületét. A várhoz mennek, de 8,50 a belépő, így kihagyják. A sikátorokban, zegzugos utcákban sétálnak visszafelé, s útközben megnéznek egy templomot, amely Szent Antal szülőhelyére épült. Mindent van itt, ami jellegzetesen portugál, pl. a cuki kis villamosok, a kakas-jelkép, és rengeteg csempe a falakon és a boltokban. Beülnek egy cukrászdába, ahol Zoli élete legdrágább süteményét fogyasztja el.
Ha csak egy kis szeletet is láthattak, de legalább az Óváros főbb látnivalóit megcsodálhatták. Ahogy a buszmegállóhoz tartanak visszafelé, minden téren kivilágított monumentális emlékműveket látnak, ahol persze szinten kattog a fotógép. Estére sajnos nemcsak besötétedik, de le is szakad az ég, ezért inkább hamarabb (a 18.50-es járattal) visszabuszoznak, s a reptéren töltik az időt 19.20-tól.
Elsétálnak a check-in-pont mellett, át az ellenőrző kapuhoz, ahol némi sorban-állás után átesnek a kötelező ellenőrzésen. Majd helyet foglalnak a központi váróteremben, ahol szendvicseket esznek, naplót írnak, és sokat beszélgetnek erről a tíz napról, amit az örök tavasz szigetén töltöttek.
Végül 21.35-kor kiírják, hányas kapunál van a beszállás, így átköltöznek oda. Egy utolsó vécézés, majd 22.15-kor megkezdik a beszállást a gépbe. Miután Zoli elhelyezi fent a táskákat, ráül az ülésen lévő takaróra, aminek hatalmas durranással kinyílik a csomagolása. Jókat röhögnek rajta! A terv szerint 22.40-kor felszállnak. Később kaja a gépen, majd 2.50-kor leszállás Budapesten. Felveszik a csomagjaikat a kihalt reptéren. Vécézés, csomagok kibontása a biztonsági zárból, s indulás Miklósra... Pont bent áll egy busz, de az nem arra megy, mint a szokásos reptéri járat, ráadásul ők rossz megállónál szállnak le. Kalandos utazás (busz – vonat – busz – HÉV), s némi összeveszés után érkezés 5.50-re Szigetszentmiklósra...
Véget ért ez a csodálatot „elő-nászút”.