Sao Lourenció túra gyalogtúra 2016. február 13.
- MADEIRA - túranapló 09. rész

Február 13. szombat
 
Összebújva alszanak, ám éjjel 3-kor felébrednek, és ismét nagyot szeretkeznek – végül reggel 6-kor újra. Utána 7.40-kor lesétálnak az óceánpartra napfelkeltét nézni és fotózni. Felhős, de azért szép, így maradnak 8.10-ig. Utána reggeli az étteremben, végül vissza a szállásra, összepakolnak, s 9-kor indulás a buszpályaudvarra. A 9.20-kor induló Baia D'Abrá-ba tartó járattal a végállomásig utaznak. A busz 9.45-re ott van, így megkezdik a Ponta do Sao Laurenco túrát végig a félszigeten.
A már említett Zarco hajójáról, Sao Lourenció-ról nevezték el Madeira legkeletibb csücskét. Dimbes-dombos tájon át (persze hogy máshogy, mint lépcsőn le és lépcsőn fel) vezet a látványos, kanyargós ösvény a félsziget déli és északi peremén. Néhol döbbenetes a kilátás az Atlanti Óceánra, s a csipkézett 100-200 m-es függőleges sziklás partszakaszaira. A nap végig tűz, meg is pirítja őket, de a szél ezen a kitett részen annyira süvít, hogy sokszor majd letépi a fejüket. Egy német lány lefotózza őket – és viszont. Hogy Zoli ne maradjon csúcs nélkül, a túraútvonal végén az ösvénnyel együtt ők is felkapaszkodnak egy 225 méteres csúcsra, a Pico do Furado-ra. Ez egyben Madeira legkeletibb csücske is, amit szárazföldön elérhetnek. Nem sokkal dél előtt, 11.20-ra érnek fel. innen nézik a keleti kis szigeteket és a sziklákat verdeső óceánt, majd csúcsfotó, s pihenés némi ebédfélével. Rengeteg a turista!
11.45-kor indulnak visszafelé, s ismét végigfotózzák a látványosan szép partszakaszt, s 13.35-re a parkolóba érnek. Lent kör alakú hal-neveldéket látnak.
Van még 25 percük a busz indulásáig, azt a fűben ülve, nasik rágcsálásával, töltik. Réka közben sikeresen elhajt egy túl-aktívkodó, erőszakos taxist ('We don't want a taxi!!!”). A tizedannyiba kerülő 14 órási busszal mennek vissza Machico-ba (2,6 euró), ahová 14.30-ra érkeznek meg. Sajnos addigra beborul az ég, így a strandra tervezett fürdés elmarad. Bevásárolnak az egyik szupermarketben (17,80 euróért), portugál csokik a családnak, majd visszasétálnak a szállásra. Vacsora, szendvicsek készítése a másnapi útra, végül 16.05-től ismét séta a parton, hogy lábnyomaikat ott hagyják a homokban. 17.30-tól 19.30-ig a szálláson maradnak, majd az estét újabb 30 perces sétával zárják. 20 órakor a panzióban naplóírás, utána 21.30-tól alvás.
 
Réka @ Szabó R. Zoltán
2016. február 23.