| Erdély - Királykő-gerinc trekking | 2012. augusztus 14-17. |
Erdély-Királykő
nem sokkal, 10 óra után nekivágunk a túrának a sárga háromszögön a Diana kunyhó irányába. Bő 45 perc és az első 200 méternyi szint után, tartunk egy 15 perces pihenőt. 11 órakor folytatjuk az utat, s 12,15-re felértünk az 1480 méter magasan lévő Diana kunyhóhoz.
Rövid eszmecsere az ott lévő magyar csapattal, utána ebéd, közben pihenés, végül 13,15-kor folytatjuk az utat, ezúttal a kék sávon felfelé. Meredek kaptatón érjük el a Zerge párkányt. Az út mentén a sziklafal tövében kicsiny barlangot találok,
ami persze muszáj megnéznem. Miután megismertem az objektumot folytatjuk az utat az igen látványos párkányon,
így gyakori fotószünetet iktatunk közbe. A párkány után meredek, csúszós, kőtörmelékes hegyoldalon
haladunk tovább, gyakorlatilag lényegesebb megállók nélkül. A kiszáradt forrás után (La Gavan) törpe fenyvesben, szűk csapáson harántolunk felfelé, majd délután 16 órára érünk fel az 1936 m magasan lévő főgerinc hágójára.
Itt hosszabb pihenőt tartunk, közben megesszük a magunkkal hozott babgulyás konzerveket. A pihenő után 16,45-kor folytatjuk az utat, immáron a főgerincen Vf Padina Popii csúcs irányába. A szél erősödik, a levegő egyre hűl, a felhők hol betakarnak, eloszlanak. Szűk, kanyargós, ösvényen többnyire törpe fenyvesben
haladunk egyre feljebb. Nem sokára elérjük a táblával jelzett néhány négyzetméteres magassági pontot, így fent a csúcson (17 órakor) ismét pihenő, ezúttal öltözködési céllal. Kb. 20 perccel később indulunk tovább a látványos és néhol igen kitett gerincen fel-le ingázva. Az idő továbbra is szeszélyes, olyannyira, hogy olykor még a nap is ki-kisüt,
bár ez ritkán tart tovább néhány percnél.
Bő 1,5 órával később (18,45) elérjük a Vf. Ascutit csúcsot, (2150 m)
ami alatt a bivak kunyhóban szándékozunk tölteni az éjszakát. Ketten már vannak a házban, így bőven van helyünk nekünk is, megágyazunk (szerencsére)
mert nem sokkal később befut egy 4 fős csapat. Közülük hárman már sátorban töltik az éjszakát. Rövid vacsora (müzli, alma) után naplóírás, majd remél, ám mégis elmaradt naplemente fotózás után, viszonylag korán 20 órakor alvás.
de más irányban is hasonló a helyzet. Szerencsére a hegység felett tiszta az idő. Készítek néhány fotót, majd visszabújok melegedni a hálózsákomba, közben befejezem a tegnap este félbehagyott túranaplót, végül 6,30-kor kelünk. Pakolás után, nagyon hamar, 6,50-kor folytatjuk az utat,
tovább a főgerincen. Az útvonal eleinte kisebb emelkedőkkel tarkítva mégis nagyjából vízszintesen halad,
ami kifejezetten jól, jön, amíg bemelegednek az izmaink. Később az idő is jobbra fordul, kisüt a nap, s enyhül a szél is. Közben sorra keresztezzük és hagyjuk mögöttünk a csúcsokat, (Timbalul Mare (2127m),
Várfur Dintre Timbale (2172m), Várful Timbale Mic (2231m), majd 8,30-kor egy alkalmas, füves szélvédett párkányon megállunk reggelizni,
s utána órakor folytatjuk az utat. Néhány kisebb csúcs, (Sibírli (2220m),
Várful Claia Cáldárii Ocolite (2202m), szép gerincek és párkányok
után 10,30-kor elérjük a Nagy –Pásztor csúcsot (Várful. La Om (2238m).
Némi pihenő (30 perc) után folytatjuk az utat, 15 perc a Grind-nyereg,
utána fel a névadó csúcsra (2229m). Rövid fotószünet
után ismét továbbhaladunk, immár a Királykő D-i gerincén. Izgalmas szakasz következik a Coma Lungá (2210m), a Hosszú-nyereg, ami a nálunk lévő útikalauz szerint a legvadabb, s egyben a legnehezebben járható,
sziklás kitett szakasza a hegyláncnak. Némi csalódással tudtuk magunk mögött alig 40 perc alatt a sokat emlegetett 2-2,5 órásra tartott „rettegett” gerincszakaszt.
Tartunk 12,15-től rövid pihenőt (15 perc) aztán ismét megyünk tovább. A Déli gerinc, bár néhány 100 méterrel alacsonyabb, mint az Északi testvére, nem kevésbé látványos.
Út itt is nagyjából a gerinc tetején halad,
ami néhol igen kitett izgalmas szakaszokat jelent.
Keresztezzük az utolsó két jelentősebb csúcsot, (Várful Lespezi (2127m), Várful Piertei (2086m), majd folytatjuk az utat a gerinc vége felé, ami egyáltalán nem akar közeledni, így 13,35-kor beiktatunk egy közel 40 perces kajaszünetet,
amire már mindkettőnknek nagy szüksége van. Az útikönyv szerint innen már könnyű szakaszok vezetnek az utolsó hágóba, ahol elhagyjuk a látványos magashegyi útvonalat. Azonban hiába nyújtogatom a nyakam, sehol nem látom. Az ebéd után 14,20-kor indulunk tovább, s valóban egyre alacsonyabban. Keresztezzük az utolsó hegyormot a Várful Fundurilor alig kétezres (2018m) csúcsát. Az utolsó szakasz egyre alacsonyabban, vezet, olykor meglepő meredek lemászásokkal, illetve bokatörő törpefenyő akadályokon keresztül. Aztán végre 15,25-kor elérjük a levezető kék háromszögjelzést. Pár perces szünet,
pihenésképpen, majd 15,30-kor indulás lefelé. Meredek, kitett sok helyen kőtörmelékes csúszós ösvényen haladunk lefelé, melyet olykor kényelmes párkányok, tesznek változatossá.
Olykor rövid, néhány perces pihenőket iktatunk be, miközben elérjük a hegység különlegességét a Stanciu-tornác
látványos sziklaboltívét. Mivel viszonylag késő van haladunk tovább a látványos sziklafalak tövében.
Nem sokkal később 16,45-17,05-ig mégiscsak megállunk, ugyanis nem szívesen hagyom ki a barlanglátogatást. A Stanciu-barlang,
tényleg megér néhány percet, impozáns méretével,
látványos folyósóival és csarnokaival. Utána folytatjuk az utat lefelé,
kisebb málnázással egybekötött pihenőkkel tarkítva.
Este 19,30-kor elérjük a Spirla menedék kunyhót. Rövid pihenő után immár szürkületben, fejlámpával indulunk tovább 19,40-kor. Gyötrelmes gyaloglás a sötétben, melynek végállomása kiindulópontunk a Plaiul Foii menedékház 21,20-kor. Pihenő a parkolóban utána sátorállítás ugyanott, majd 22 órakor alvás.
Összepakolunk, utána 6,30-kor elhagyjuk a parkolót. Kicsit távolabb kb. 1-2 km –rel arrébb megállunk reggelizni, kb. 30 perc, utána indulunk haza. Zarnesti, Fogaras, Nagyszeben, Szászsebes, Simeria, Déva, Lipova, Arad, Nagylak útirányon át, végül Makó (dinnye, krumpli és hagymavásárlás), majd kora este 18 órára érünk Szegedre.