Kristálybirodalom a József-hegy mélyén

Budapest, talán az egyetlen olyan főváros, melynek mélye aluljárókon, pincéken és egyéb alagutakon kívül, természetes üregeket is rejt magában. A budai barlangok Európa szerte híresek barlangász körökben. Közülük kiemelkedik egy, amely változatos kristályképződményeivel igen ritkaságszámba megy. Ez a József-hegyi barlang. Az üregrendszert, 1984-ben a hegyen folyó építkezés során megnyíló gömbfülke, 2 hónapos bontása után fedezték fel, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató SE. tagjai. Az előbb 300m hosszú üregrendszer további kisebb-nagyobb bontások után, fokozatosan hosszabb-hosszabb lett. Járatainak teljes hossza, ma már meghaladja a 4500m-t, mélysége pedig a 100m-es mélységet.
A bonyolult, elágazó labirintusos jellegű járathálózat háromféle kőzetben, termálvizes oldással illetve a nagyobb termek keveredési korrózióval alakultak ki. Az üregrendszer járatainak jó része a középső zónában úgynevezett felső eocén numuliteszes mészkőben található. A felső szintek márgában, míg a legalsó járatok triász mészkőben jöttek létre. A barlangrendszer kialakulását elősegítő tektonikus törésrendszer K-Ny-i irányú. Más irányok kevésbé jellemzőek és jórészt alárendelt szerepet töltenek be. A barlang felső részei töréses, omlásos eredetűek, méretei nem túl nagyok. Néhány m2-es termék és az azokat összekötő, hasadékjellegű folyosókból áll. Képződmény minimális. A középső zónát kb. 25-30m vastagságú kőzettest alkotja. Az itt található járatok szép, markáns és oldott formakincsűek, tágas terek, szűk kuszodák, magas oldott hasadékok jellemzik. Nem ritka a nagyméretű terem (Kinizsi-pályaudvar, Repülőtér, Szahara …..stb.) sem. Kristályképződményei szépek, változatosak és dúsak, jó néhány különlegességet találunk itt. Ilyenek a Virágoskert gipszvirágai, az Üvegpalota borsókő gömbjei, a Vár-terem karácsonyfái, a Kinizsi-pályaudvar gipsztőrei….. stb. Az alsó szintre, inkább a hasadékjellegű folyosók és 10-12m mély aknák a jellemzőek, melyek egy része teljesen szálkőben oldott. Itt vegyesen vannak képződménymentes részek, illetve helyenként itt találhatóak a kristályokkal legdúsabban elborított járatszakaszok. Ami igazán különleges, az a rendkívül változatos és sokrétű kristályvilág. Nézzük melyek ezek: Legnagyobb mennyiségben a borsókövet, aragonitot, gipszet, kalcitot valamint baritot találhatjuk. Valamennyi képződmény önmagában is értékes kincse az adott karsztobjektumnak. Így együttesen rendkívül látványos színes formavilágot képeznek. Méretük sok helyen elképesztő: nem ritkák a 10cm-es aragonit pamacsok, 50-70cm-es mennyezetről lelógó gipsztőrök sem. Az utóbbiak némelyike önsúlyától fogva leszakadt, most talpponton hever.
A barlang lezárt objektum, látogatása gyakorlatilag nem lehetséges, kizárólag a kezelő csoport engedélyével és vezetésével. A képződmények sérülékenységéből kifolyólag a járatok nagy része egyáltalán nem látogatható. A megtekinthető részek: Kinizsi pályaudvar, Fagylaltos-ág, Vérpatak-terem, Taigetosz és a Vár-terem. A bejárási útmutató igazából nem publikus, így csak vázlatszerűen, minden részletes információ nélkül, nézzük a barlang látogatható szakaszait.
A bejárat után lefelé haladva, 22m után érjük el az első nem bontott járatszakaszt. Ez még márgában alakult ki. Innen még további 18m-t kell vertikálisan haladni lefelé különböző méretű folyosókon, kuszodákon át, mire elérjük a barlang egyik leglátványosabb termét, a Kinizsi-pályaudvart.
Ezután már pálcikával és zsinórokkal kijelölt, keskeny ösvényen lehet haladni. A terem dús képződményei szinte minden igényt kielégít, mérete 70x20x12m, reflektorral megvilágított. A teremből többek között eljuthatunk a Vulkánok-termébe, a Dugóhúzón keresztül a Szoláriumba is. Tovább a Fagylaltos-terem felé vezet utunk, ami egy Fagylaltgombócra emlékeztető fehér és halvány rózsaszínű cseppköveiről kapta a nevét, de a gipsz és aragonit képződményei is elsőrendű látnivalót kínálnak. Jobbra egy ablakon bepillanthatunk a Vérpatak-terembe, melynek érdekessége a vas-oxiddal színezett látványos névadó cseppkőlefolyás. Tovább, ha a vezetőnk is úgy gondolja, a Taigetosz omlott kőhalmán keresztül vezet az út a Vár-terembe. Itt számos kalcit lemezkéből összeállt karácsonyfát csodálhatunk meg, melyek keletkezése ez idáig ismeretlen. Egyike középkori várra emlékeztet, innen a név. A falakon hófehér aragonit és rajta gipsz kiválásokat figyelhetünk meg. Ezek a szakaszok reflektorokkal jól megvilágíthatóak!
A barlang többi része, elvileg nem látogatható. Ami a védelmi okok miatt talán jogos is.
 
(Eredetileg megjelent: Mount Everest 2003. június III. évf.21.)