- MONTENEGRO - túranapló 2009.
Montenegro
2009. augusztus 14-23.
0. nap: Augusztus 14. péntek
Nagy nap ez a mai, mert mehetünk Montenegroba! Tervezett indulás 19-19,30. Valójában 20,15-kor Szigetszentmiklósról. Négy fő, Gábor, Krisztián, Tündi, és jómagam, kényelmesen elhelyezkedve Krisztián kocsijában nekivágunk a nagy útnak. Szigetszentmiklós határában nézelődés a benzinkútnál, majd irány tovább, az M5-ös, Szeged, 22,00–kor újabb nézelődés ezúttal a Tescoban. 40 perc múlva tovább. Alig 30 perc a szerb határ, ahol a határőr lány kedvesen közölte, hogy a Krisztiánnak 1 éve lejárt az útlevele, s így nem engedheti át. Így elegáns kanyarral fordultunk vissza Szegedre, útközben információgyűjtés, aminek eredménye, hogy új útlevél SOS-ben is 2 munkanap. Még egy esély: rendőrség, Bevándorlási Hivatal, ideiglenes engedély. (Kíváncsi lettem volna, hogy a Montenegrói határon hogy engednek át egy ideiglenes papirral…) eredmény nulla, majd Tündi anyukájánál éjszakáztunk. Érkezés 0,20, alvás 1,15.
1. nap: Augusztus 15. szombat
Hajnalban 4,45-kor kelés, (jó sokat aludtunk) 15 perccel később indulás a vasút állomásra, (Krisztián itt érzékeny búcsút vett tőlünk, s vonattal ment haza „hát nem sokan tették volna meg ezt”) mi viszont, indultunk tovább a határra. Ezúttal reggel 6 óra után gond nélkül átjutottunk, s folytattuk az utat tovább Palicra, ahová 6,40-kor meg is érkeztünk ezzel ébresztve a többieket, Ildit, Djordjét, és Josikát. Rövid információcsere, villámpakolás, 7,00 után elindultunk a falu első pékségéig. Reggeli burek, majd irány Belgrád, autópályán. D-i elkerülő, s tovább Valjevo,
![](images/img.gif)
Uzice, Nova Varos, majd a délután a montenegrói határ (16,10), s Plevja. Mivel késésben voltunk, így az aznapi túraprogram helyett, (mi is lett volna az?) megnéztünk két templomot a városban, egy djámit,
![](images/img.gif)
illetve az Ortodox-Szentháromság templomát. Talán jól esett ez a kis séta az egész napos ücsörgés után. Ezután 17,30-kor indultunk tovább a Tara-kanyon hídjához, ahova 18,15-re érkeztünk meg. Fotózkodás
![](images/img.gif)
az alkonyi fényben,
![](images/img.gif)
majd rövid séta le, a kanyonban lévő Jlucica-forráshoz,
![](images/img.gif)
immár sajnos árnyékban (kb. 25 perc) majd vissza, és tépés tovább (19,45) Zabjak felé. Már sötétben értük el a várost, s megállás nélkül mentünk fel a Durmitor-i hágóhoz, s ott, az újonnan épült háznál éjszakáztunk, sátorban a Hágó (Sedlo) alatt. Vacsora, majd alvás 22,30-kor.
2. nap: Augusztus 16. vasárnap
Reggel, párás, hűvös, de ragyogó tiszta időben keltünk 6,30-kor. A környező bércek szikráztak a reggeli fényben, a völgyekben megülő tömör felhőpaplan élesen kiemelte az amúgy is káprázatosan szép ormokat.
![](images/img.gif)
Persze majdnem mindenki szétszéledt hogy megörökítse a reggeli varázst. Közben megjött a parkőrség, s beszedte a fejenkénti 2 Eurós belépődíjat. A tényleges reggelit
![](images/img.gif)
követően 8,30-kor felmentünk a Hágóba (Sedlo), ahol másodszor is megpróbáltak lenyúlni a Nemzeti Parkos belépővel. Vajon tényleg nem emlékezett, vagy csak fejőstehénnek nézett, gyanítom az utóbbi. Néhány percnyi pakolást követően, gyalog indultunk fel az Uvita Greda-hágóba (2199m). (Josika a hágó meredek feljáratát látva, önként vállalta az autó őrzés szerepét.) A hágóból tovább
![](images/img.gif)
a barlanghoz, amit hosszas keresgélés után, (10,00-11,30-ig) találtam meg.
![](images/img.gif)
(hiába régen voltam már ott). Felvettük a koordinátákat (4243,859 N, 1916,024 E,) majd tovább a Zelezni-tóhoz, amely egy kicsiny időszakos tavacska, az akkori vízmélység, kb. 50cm (Ildi áttalpalt rajta).
![](images/img.gif)
Rövid ebéd, majd 13,15-kor fel a Samar-hágóhoz,
![](images/img.gif)
s onnan le a V. Skrcko-tóhoz (1700m) 15,10-től pihenés, lábáztatás,
![](images/img.gif)
s néhány falat 15,40-ig. Utána vissza az elágazáshoz, majd fel a Skrcko-zdrijelo hágóba (2114m), Útközben szembementünk egy tehéncsapattal, melyek az úton jöttek lefelé, s ha ők nem, hát mi tértünk ki,
![](images/img.gif)
amit a kísérő pásztor szerint jól tettünk.
![](images/img.gif)
Nem sokkal később 17,45-ra fel is értünk a hágóba, rövidke pihenő és fotózás
![](images/img.gif)
után indulás tovább lefelé az ösvényen
![](images/img.gif)
egészen az aszfalt útig 18,45. Ezután unalmas, monoton sétával zártuk az aznapi programot mely az aszfalton felfelé vezetett.
![](images/img.gif)
Ezt egyedül csak a lemenő nap
![](images/img.gif)
fényjátéka teszi változatosabbá, valamint az út mentén, egy szakaszon érő málna, melyet a lehetőségekhez képest alaposan megdézsmáltunk.
![](images/img.gif)
Nagy segítség még a feljebb kocsival elénk érkező túratárs. Rövidke pihenő a hágóban majd irány, a következő program helyszíne (Nevidio-kanyon) felé. Rövid kitérő a Savnik városba, (burek, kenyér, ami csak hiú remény) majd tovább. A célnál alvás egy magánudvarban este 22,00 órakor.
3. nap: Augusztus 17. hétfő
Reggel 7-kor kelés misztikus, szürke párában a tábor,
![](images/img.gif)
a térség. A reggeli (sült kolbász)
![](images/img.gif)
majd későn, kényelmesen (10,15-kor) indulás a Komar-nice kanyonba le (kb. 250-300m, 45perc) fürdeni. A kanyonban megrekedt, szinte fullasztó a meleg, mégsem kellemes bemenni a szó szerint jéghideg vízbe.
![](images/img.gif)
Inkább felderítő séta a parton, kőről-kőre. Közben több helyen Keresztes viperák és Vízi siklók menekültek pánikszerűen a vízbe, bár mikor majdnem sikerült ráugranom az egyikre, érdemes lett volna megmérni a pulzusomat. A kiruccanás végén Gábor szórakoztat minket vízbeugrás mutatványával.
![](images/img.gif)
Bő óra múlva, 12,10-kor vissza, 50 perc felfelé, közben közel a rosszullét, „de jó lenne most a hideg víz”, majd indulás tovább a Nevidio-kanyonba.
![](images/img.gif)
Kora délután 14 órára értünk oda, s be a kanyonba, amely kb. 150-200 méterig járható, átlag 2-5 méter széles, 15-20 méter mély látványos szakadék.
![](images/img.gif)
Lent néhol térdig, derékig a vízben gázolva köveken, s beszorult hordalékon átmászva haladhatunk.
![](images/img.gif)
Vége jókora szakadék, beszorult, simára koptatott kövekből, s lemászni még csak-csak lehetne de vissza bajosan, így inkább elindultunk visszafelé.
![](images/img.gif)
Rövid pakolás, 15,15-kor irány Niksic. 16,40-re a városban. Kenyér, víz, burek, rövid kajaszünet az egyik parkban a helyiek kíváncsi tekintetével kísérve, majd 17,10-kor tovább a Maganik hegységbe, ahová 18 órakor értünk. A továbbiakban lelassul a haladás, az egyik (kőtörmelékes) emelkedőnél autót kipakoltuk, cuccokat felhordtuk, majd fent visszapakoltunk. S innen már gyalog haladtunk, egészen a katunig,
![](images/img.gif)
ahová sötétedéskor értünk. Sátorállítás, vacsora, majd bementünk a vendéglátóink házába. Kedvesek, vendégszeretőek, sajttal, szörppel és alkohollal kínáltak. Kiderült ismernek egy barlangot is, és másnap reggel meg is mutatják. A feltétel, 6-kor indulás. 22,30-kor vissza a sátrunkhoz, pakolás a másnapra, majd 23,20-tól alvás.
4. nap: Augusztus 18. kedd
Reggel 5,20-kor kelés. Rövid fotózás, a katunban megülő vékony ködréteg felett halvány rózsaszín égbolt, a fák és hegyek sötét sziluettje felett keskeny holdsarló még el tudtam volna bíbelődni a témával.
![](images/img.gif)
Kicsit később 5,50-kor, 6-kor indulás,
![](images/img.gif)
Djordje kivételével, ugyanis Ő a sérült lábát pihentette aznap. (Még Palicon rugdalódzott a szekrénnyel, s persze az győzött.) A csípős hideg ellenére, hamarosan egy szál pólóra vetkőzve egyre jobban leizzadva és elmaradva az ifjú pásztorfiútól mégis 6,50-re fent is voltunk a barlangnál.
![](images/img.gif)
Ledobott kő alapján legalább 60-80-as akna. Gábor alaposan fellelkesülve 7-kor indult le,
![](images/img.gif)
5 méterrel lejjebb nittelés, majd 25 perccel később, (jó kemény a kőzet), tovább. A felszínen addig felvettük a GPS koordinátákat, 1925m tszfm.
![](images/img.gif)
(az órám szerint). Fent reggeli, Gábor 8,15-kor még lelkesebben jön ki. Készült egy térképvázlat elmondás alapján, majd 9-kor indultunk tovább a központi csúcsra,
![](images/img.gif)
ami már a 2005-ös látogatásom óta vágyálom. Az útvonalunkat körben a gerincen, választottuk ki, s ez által, alig veszítve szintet. Nem sokkal az indulás után az első meredekebb szakasznál, Josikának eszébe jutott, hogy a táborban halaszthatatlan dolga van, így visszafordult, s tovább már csak mi négyen haladtunk, ki a sétálósabb, ki a mászósabb útvonalon. A cél előtt kicsivel újabb impozáns, egykor valószínűleg barlang
![](images/img.gif)
maradványának koordinátáit rögzítettük, egy kis pihenővel egybe kötve. A Mededi vhr-t (2139m) a hegység legmagasabb csúcsát, majdnem délben, 12-kor értük el,
![](images/img.gif)
45 perces ebéd és nézelődés, és fotó szünet.
![](images/img.gif)
Utána indulás tovább, ezúttal a hegy K-i oldalán lefelé, hátha sikerülne keresztezni a hegyet, és egy másikútvonalon lejönni. Azonban két próbálkozás is zsákutcába torkollott,
![](images/img.gif)
így vissza kellett kanyarodni a DK-i oldal irányába, mikor egy heves, villámlással, s dörgéssel fűszerezett zivatar hullám ismét visszavonulásra késztetett a K-i oldalra, ahol egy sziklapárkány fedezékében vártunk 50 percet. Feleslegesen, mert a felhő s zivatarrendszer
![](images/img.gif)
3 hullámban elvonult tőlünk ÉNy-ra. Így utána folytathattuk utunkat a hegy D-i oldalán, lefelé, párkányokon,
![](images/img.gif)
s kisebb-nagyobb letöréseken keresztül. Útközben egy kisebb fás erőszerű térségben, újabb barlang koordinátáit vettük fel (kb. 15-20-méteres akna a bejárata),
![](images/img.gif)
majd tovább le a villám sújtotta, kiszáradt fák között.
![](images/img.gif)
Nagyon szép, különös vidék. Mintha a fantasy regények filmek helyszínén járnánk. A Maganik katunba du. 17,20-kor értünk.
![](images/img.gif)
Ücsörgés, beszélgetés,
![](images/img.gif)
majd szürkületkor vacsora, 21,30-kor alvás.
5. nap: Augusztus 19. szerda
A 4 napos túra kezdete. Kelés reggel 6,10-kor, pakolás, reggeli majd 9,15-kor indulás
![](images/img.gif)
a Strbina-hágón keresztül, ahova mintegy 50 perc alatt (1915m) értünk fel. Fent rövid pihenés,
![](images/img.gif)
s a folytatás lefelé,
![](images/img.gif)
az elhagyatott katunba. Előbb törmeléklejtőn, majd füves, karros szakaszon, végül erdőben értük el a keresett térséget 11,40-kor. Közben kíváncsian néztük egymást, az útközben talált, vadtartásban nevelt ló csapattal.
![](images/img.gif)
Tovább az ex-falu alján, ösvényen málnázgatva, majd sűrű, alig járható őserdőben egészen a Velje Dubokó faluig. Az útvonal alig látható ösvények sorozata, néhol úttalan úton, illetve sűrű erőben.
![](images/img.gif)
Majd kaszálókon, csapás nélkül vezetett. Útközben, Djordje próbált riogatni mindenféle kígyókkal, több-kevesebb sikerrel. Arra mindenesetre jó volt, hogy az ember fia és lánya óvatosabban gázolt előre a sűrű gazban, az úttalan úton. A fentebb említett falut kicsit később, 15,15-kor értünk el. A falu felett az erdő határon patakocska csordogált, s vízével felfrissítettem magam, de kár volt, mert kicsit lejjebb forrást is találtunk ahol újratöltöttük a kiürülőfélben lévő vizespalackokat. A folytatás maga a rémálom. A falu 850 méteren van, onnan köves szekérúton fel 1650 méterre, tűző napon nulla árnyékkal. A legrosszabb szakasz 1500 méterig volt, ugyanis az út alig-alig emelkedett, s monoton egyhangú tekergőzés, nulla árnyék. Nagy sokára (18,00 óra), elértünk egy pásztorszállást tehénszaros, füves rét, hideg vizű forrás, és rövid pihenő. Innen még további 150m ezúttal már a naplemente narancsos színeivel,
![](images/img.gif)
szép sziklás hegyekkel, a Kapetanovo Jezero-ig (19,15), melynek DNy-i partján ismét tehénszaros, réten (de kit érdekel) vertünk sátrat.
![](images/img.gif)
Vacsora a tehénkével, a többiek kocsmáztak, mi Tündivel inkább az alvást választottuk, 21,30-kor.
6. nap: Augusztus 20. csütörtök
Éjjel kissé szeles, de nyugodt éjszakánk volt. Ébredés 6,30-kor, kelés 7 órakor. Reggeli közben néztük, ahogy a nap fénye átbukik a tó körüli ormokon. Összepakolás
![](images/img.gif)
majd 9,10-kor elsétáltunk a Katun boltjához, az esti kocsma, ahol 9,35-kor friss, forró kenyér, sajt és utána palacsinta a reggeli menü. Miután pukkadásig (legalábbis én) teleettük magunkat 10,50-kor nyögvenyelősen indultunk tovább. Ám alig 30 perces kellemes, meredek kaptató,
![](images/img.gif)
s máris a nyeregből néztük a mellettünk elvonuló birkanyájat. A barik után mi is tovább álltunk, s délre a Manito-tónál voltunk.
![](images/img.gif)
Fürdés, (volt, aki rögtön a vízbe csobbant,
![](images/img.gif)
volt, aki nehezen szánta el magát),
![](images/img.gif)
száradás, 12,45-kor folytattuk utunkat,
![](images/img.gif)
először felfelé, majd az Orlojevac-nyerge
![](images/img.gif)
után lefelé, a Jezerina-tó elnövényesedett vize felé. Elmentünk az utolsó katun mellett (14,10-kor rövid pihenő), majd sűrű erdő következett,
![](images/img.gif)
amelyben egy barlangot is találunk (kb. 20-as akna (15,20) A további „út” ösvény nélkül, erdőben, sziklafal szélén (Ildi bukfenc), majd sűrű páfrányosban,
![](images/img.gif)
végül mező vezetett egy mohás vízesésig.
![](images/img.gif)
(16,20-16,40) rövid lábáztatás,
![](images/img.gif)
mosakodás, Gábor és Josika mohacsúszdáztak,
![](images/img.gif)
majd vissza, s 18,30-ra a faluban. Komor, barátságtalan település, jókora szemétkupaccal a kiszáradt patakmederben. Sátrazás
![](images/img.gif)
után könnyű vacsora, traccsparti, majd kora este 21,30-kor alvás (840 méteren), a falu szélén kiszáradt patakparton a másnapi úti célunk bejáratában.
7. nap: Augusztus 21. péntek
Nyugtalan éjszaka, reggel 7,15-kor ébredés és kelés. Utána reggeli,
![](images/img.gif)
majd 9,10-kor indulás a Maroca-kanyonba. Különös élmény egy tágas bokros napsütötte rétről besétálni az egyre szűkülő sziklahasadékba, a verőfényes napsütésből az árnyékos,
![](images/img.gif)
de egyáltalán nem hűvös kőfolyosóba. Nem sokkal dél előtt, 11,10-kor az első nagyobb pihenő a „Kígyós tónál”
![](images/img.gif)
(kis vízisiklókat
![](images/img.gif)
és Sárga-hasú Unkákat
![](images/img.gif)
találtunk meleg, algás pocsolyákban). Kicsit később 12,10-kor tovább, néhány 100 méter erejéig, az ismert, (de nem általam) turista pihenőig, aminek még neve is van, („Beach”) itt rövid ebédidő.
![](images/img.gif)
Nem sokkal később ismét folytattuk utunkat keskeny párkányokon,
![](images/img.gif)
majd s szilafalba vágott egy oldalon nyitott „alagútban”, egészen
![](images/img.gif)
a „Kívánságok kapujáig”
![](images/img.gif)
(14,10). A kötelező kődobálás, és fotózás, (de jó lenne egyszer úgy látni ezt az elvarázsolt erdőt,
![](images/img.gif)
amikor süt is a Nap) majd 20 perc múlva tovább a hídig, amely a Mrtvo Duboko faluba vezet. A hídnál
![](images/img.gif)
fürdés
![](images/img.gif)
(9 C°-os víz), napozás,
![](images/img.gif)
majd 16,20-kor indulás a faluba, melyet 25 perccel később murvásított szekérúton el is értünk, de útközben végiglegeltük a szederbokrokat. Fent megkaptuk az iskola kulcsát, ahol az éjszakát szándékoztuk tölteni, majd meghívtak két családhoz is. Kávé, pálinka, szörp, sajt, dió volt a menü, s kaptunk egy frissen készült kenyeret is, valamint később bő 1 kg sajtot. Utána még vacsora,
![](images/img.gif)
majd Djordje figyelmeztetésével (skorpió, s egyéb ízeltlábúakra, valamint a padláson zajongó egyéb lényekre) 21 órakor alvás az iskolai padokon.
8. nap: Augusztus 22. szombat
Reggel 5,30-kor kelés, az első, amit megláttam egy 4-5 cm-es fekete skorpió a falon, tőlem mintegy 40-50 cm-re. Éppen pihent,
![](images/img.gif)
majd kisvártatva elindult felfelé. Ezután mindenki szorgalmasan rázza, rázza a bakancsát, s kétszer is ellenőrzi az este levetett ruháit, mielőtt azokat ismét magára venné. Pakolás, majd 6,15-kor (500m-röl) indulás felfelé, keskeny kanyargós erdei csapáson.
![](images/img.gif)
Nem sokkal később 7,25-kor reggeli (915-m-en) majd tovább, s 8,00 órakor elértük a fennsík szélét,
![](images/img.gif)
újabb pihenés, majd újra tovább, több rövidebb pihenéssel egészen 10,00-ig, amikor egy nagyobb, közel 30 perces ejtőzést tartottunk. (De jó! Úgy látszik nekem a murva út-szakaszok nem jönnek be!) Utána irány tovább a Poljana katunig,
![](images/img.gif)
ahol a következő pihenő (11,00-kor) kávézással egybekötve. Nem sokkal később (11,30) tovább,
![](images/img.gif)
s a következő megálló már a Maganik katun ahová 12,15-re értünk le s meglepetésünkre a többiek, akik 200 méterrel előttünk voltak, sehol. Ők a rövidebb úton 12,40-re értek le. Ebéd,
![](images/img.gif)
majd 14,40 körül indulás le a hegyről. Az út elején gyalog kb. 1 órás séta,
![](images/img.gif)
majd a már jobb úton autóval folytattuk utunkat. A bánya előtt bőséges málnázás, utána jobb hátsó defekt, 25 perces gumicsere, majd le Niksicbe egy gumishoz 15,30-18,20-ig javítás, két új gumi (90 Euro) a defektes nem javítható. Miután megvolt tovább az első boltba, itt 20 perces vásárlás. 15,50-kor tovább a Tara-hídhoz (21,25) ahol a „rafting campingben” kiraktak minket, s a többiek elporzottak az étterem felé. Mi összepakoltunk, megvacsoráztunk, közben mindenféle népek érkeztek, akik Tündit recepciósnak nézve az éjszakai rafting időpontjáról érdeklődtek. Ezt megunva feladtuk a korábbi autó melletti alvási szándékunkat (vallató fények és ricsaj) s sátor nélkül megágyaztunk hátul, a kemping végében, egy fa alatt. Jóval később lámpák villogására ébredtünk, s kiderült visszatért az éttermi csapat, s kerestek minket . Utána éjjel 2,00-től immár végre, nyugodtan aludhattunk.
9. nap: Augusztus 23. vasárnap
Párás, nyirkos hajnalra ébredés 5,40-kor, s felkelés 6,20-kor. A többiek 6,45-7 óra között. Rövid reggeli a közeli padon, összepakolás,
![](images/img.gif)
majd 7,50-kor indulás hazafelé. Nem sokkal később 8,35-kor megálltunk Pljevlja-ba burekozni (többiek, nekünk sem az előző esi vacsora, sem ez nem fért be az anyagi keretbe), tankolás, majd tovább 9,10-kor. 20 perc múlva a Montenegró-Szerbia határon voltunk, s 9,45-kor haladhatunk is tovább. Később rövid pihenő. 13,50-kor újabb megálló Lajkovac-ban, enni, kávézni. Tovább 14,40-kor. Megérkezés és tankolás Palicra 17,40. Szétosztottuk a vett sajtot, költségszámolás, majd elköszönés, pakolás, utána 19 órakor irány tovább, ezúttal nem a röszkei határon át, ugyanis olyan infókat kaptunk, hogy nagy sorok vannak a vendégmunkások miatt, így tompai átlépéssel próbálkoztunk. 7,30-kor beálltunk a sorba, s 20,05-kor sikerült Magyarországra lépni. Kiskunfélegyházán, Kiskunhalas, Kecskemét M5-ös útvonalon át haza, 22,30-ra itthon.
Szabó R. Zoltán
2009. augusztus 23.