Csarnokok barlangjában

(Vizes húsvét Erdélyben)
 
A szinte már hagyománnyá váló húsvéti barlangos túránkat ezúttal a közeli szomszédba, Erdélybe, azon belül a Királyerdőbe szerveztük. Némi kavarás és konfliktus után heten indultunk útnak, este 19.00 óra magasságban. Zökkenőmentes határátlépést követően éjjel 1órakor értünk az Anubis Barlangkutató Csoport kutatóházához. Itt az ajtóra gombostűzött papírlap tájékoztatott arról, hol találjuk a számunkra fenntartott szálláshelyet. Másnap kicsit nyúzottan, de viszonylag korán ébredtünk. A délelőtti traccsparti azonban elvitte az időt, így dél lett mire beöltözve útnak indultunk a Páfrányos-barlangba. Hozzánk csatlakozó 4 fős Miskolciakkal együtt is viszonylag gyorsan, 5óra alatt jártuk végig a barlangot. A másnapi túracél a Király-barlang lett, ahova annak ellenére, hogy elaludtunk, már 8.00 után úton voltunk. Egyórás gyaloglás, néhol úttalan utakon, máris a bejáratnál vagyunk. Már csak vizet kell szerezni a karbidtartályokba. Bent a főágban állítólag van, de odáig be is kell jutni. Szerencsére néhány10m-rel lejjebb, az addig száraz patakmederben bővizű karsztforrás jelenik meg, így a vízprobléma is megszűnt.
A Király-barlangról jó ideje legendákat lehet hallani. Ha levesszük az ilyenkor természetes felfedezői túlzásokat, akkor is jelentős méretekkel kell rendelkeznie. Így nem csoda, hogy felfokozott kíváncsisággal csúszatunk be a meglehetősen szűk, omlott bejáraton. 4-5 m-nyi felmászás, a helyenként még jégfoltokkal tarkított kőtömbökön, majd kis terem. Továbbvezető járat, szűk vagy még szűkebb bejáratú egybenyíló akna, (lehet választani, a mesterséges nehezítés: a kötélhágcsó) melynek alja, egykori mára már szárazzá vált szifon, gyönyörű oldott falakkal. Alig 100m-nyi gyaloglás után érjük el a második szifont. Itt már van víz, szerencsére szifonkerülő is. Kapaszkodókötél segítségével lehet felmászni 6-8m magasra, bár a nélkül sem nehéz, majd egy kuszoda következik, két derékszögű kanyarral és négy kis vízzel telt medencével melyből ugyan ki lehet merni és szívni a vizet, de valójában nem sok értelme. A kuszoda vége egy 4m-es kötélhágcsóval biztosított akna, ahova fejjel előre érkezik a kevésbé figyelmes kutató, hogy aztán különböző akrobata mutatványokat produkáljon, normális testhelyzetbe kerülése érdekében. Újabb rövid kuszoda, kisebb fellépés a folytatás, majd egy közel 10-12m-es kötélhágcsó, mely a Galériára vezet. Innen már halk zúgás jelzi a Fő-ág és benne a folyóvíz közelségét. Előbb azonban le kell mászni egy agyagos-törmelékes falon, (segít a kötélhágcsó, 3-4m), és 30-40m-t kell gyalogolni egy erősen lejtős agyagos, homokos rézsün. Itt bizony nem sok túlzás volt. Valóban rendkívüli a barlang főága. Először a vízfolyás irányába mentünk el. Nem volt sok, viszont látványos, kissé talán félelmetes is, az az alig méteres átmérőjű cső, ahol dübörögve tűnik el a barlangi patak. Nem volna jó beleesni, de azért az ember fia lejjebb mászik, hátha lát valamit ott lent, no meg a fotó kedvéért is. Persze lent semmi látnivaló nincs, csak a víz csontig hatoló hidege és sodró ereje. A másik irány mindjárt az elején cseppet sem fincsi nyalánkságot kínál: 6-8m széles tavat, amely 40-60cm mély. A folyosó mennyezete szinte ráhajlik a víz felszínére. Alig 20-25cm légrés marad. Átjutást két kőlap közötti hasadék kínálja. Egyéntől függ, ki milyen pozitúrában és technikával próbál átjutni. Az eredmény többségében elázás. Kistermetű, vékony és karcsú egyének előnyben. Utána viszont néhány 10m-el megszűnik a vízfolyás, amely hatalmas omladékhegy alól bukkan elő. Felmászva, néhány m2-es óriási cseppkőoszlopokkal meghintett fennsíkra érünk, melyről több 100m hosszú 40-50m széles monumentális csarnokba láthatunk be. Igazából visszafelé tűnt fel a megdöbbentő mérete, mikor más csoportok lámpái pislogó fénypontonként tűntek fel a távolban. Tovább haladva olyan érzése támad az embernek, mintha egy óriási moréna halmon egy meredek hegyoldalon szambázna tovább. Mennyezet és az oldalfalak alig, alig látszódnak. Bő 200m után hatalmas kőtömbök között bujkálva érjük el a csarnok folytatását, amely hasonló méretű folyosó. Érdekessége a falakat borító száraz, poros karfiolra emlékeztető fehér képződmény, mely valószínűleg a levegő páratartalmából csapódhatott ki. A falakat szinte mindenhol elborítják. Néhol, apró gipszre emlékeztető kristálypamacsokat és „fehér” kalcit (?) lemezkéket találhat a figyelmes szemlélődő. Itt-ott rövidebb-hosszabb oldalágakba tehetünk kitérőket, főleg, ha észrevesszük a bejáratokat, mely a csarnokok méreteiből kifolyólag nem is olyan egyszerű. Ezek némelyike visszavezet a patakos szintre.
 
A Király-balrangot az Anubis Barlangkutató Csoport fedezte fel 2001. Júliusában. A Lazúri-völgy alsó harmadán, fentről a második nagyobb tereplépcső után, a baloldali sziklafal tövében, a Júliusi melegben feltűnően hideg kiáramló levegő hívta fel magára a figyelmet. Egykori beomlott barlangszáj kitisztítása alig néhány napot vett igénybe. Annál több idő volt a folyosók, termek, feltárása, alapos megismerése. Ez még jelenleg is folyamatban van. Hossza eddig 3km, bár vannak még felméretlen részek. Mélységére nincs 100%-os adat. Valójában túl nagy jelentősége nincs, ugyanis jórészt horizontális struktúrájú. A barlang aktív, patakos, kétszintes karsztobjektum. Az alsó vizes szakaszok, szifonokkal szabdaltak, csak kisebb része járható. A felső járatok egy része ősi, fosszilis, pusztuló stádiumban van. A nagycsarnok illetve, az azt követő nem kisebb méretű folyosók, omlások által jöttek létre. Mekkora szerepe volt a tektonikus viszonyoknak és mekkora a víznek, esetleg más tényezők is közreműködtek-e és milyen mértékben ezek kiderítése még várat magára. Cseppkövekben illetve más képződményekben is gazdag a barlang, bár az igazi értéke nem ebben, hanem a járatok méretében rejlik. Technikailag nem túl nehéz, azonban a víz, a hideg, a kötélhágcsókon való közlekedés és nem utolsósorban az omlott szakaszokon való közlekedés balesetveszélyes lehet. Nem árt odafigyelni. A barlang látogatására információt az Anubis-barlangkutató Csoporttól (Kocsis Andrástól) lehet kérni.
 
(Eredetileg megjelent: Mount Everest 2003. október III. évf.25.)