Egy ismeretlen ismerős

A Szirén-barlang
 
A hazai barlangok majdnem negyedét a Bükk-hegység rejti magában, ami közel 1000 barlangot jelent. Ebbe beletartozik: minden üreg, „ami a föld szilárd kérgében, természetes úton keletkezett, 2m-nél hosszabb és ember által járható”…. Ez a hivatalos megfogalmazás, ami Magyarországon meghatározza a barlang fogalmát.
 
A Bükk-hegységben a Nagy-fennsíkon, Jávorkút közelében rejtőzik egy kevésbé ismert objektum a Szirén-barlang. Valamiért nem túl közkedvelt a magyar barlangász társadalom körében. Pedig minden megtalálható benne, ami szem-szájnak ingere, mérete sem elhanyagolható ugyanis jelenleg, mintegy 750 méter hosszú és mintegy 42 méter mélységig ismert. A barlang egy időszakosan aktív víznyelő, amely a tavaszi hó olvadások vizét vezeti a karsztba. Miskolci barlangkutatók tárták fel valamikor az 1968-as évben. Sajnos a történetéről nem sokat tudunk, ugyanis a feltárók, illetve a kutatók ma már nem elérhetőek.
 
A barlang ma fokozottan védett, érdekes formakincse jellege és képződményei miatt. Ez fontos is, talán célszerű lenne lezárni, ugyanis a laikusok számára komoly veszélyt jelent az üregrendszer látogatása. Alapvetően aknákkal, kürtőkkel tarkított, technikailag olykor meglehetősen nehéz, gyakorlottságot igénylő szakaszokat találunk benne. Egyes szakaszok, mint a fehér-szürke márványos rajzolatú kőzetben képződött Aktív-ág életveszélyes omladék. A barlangban járva mindjárt feltűnik mennyire, eltérnek egymástól egyes szakaszok. A korábban említett Aktív-ág falainak szép rajzolata, vad éles, pengeszerű oldás formái, éles ellentétet alkot a többi vízvezetőként már kevésbé funkcionáló járattal. A Szirén-barlang járathálózata labirintus jellegű bonyolult összetett szövevényt alkot. Aknák, kürtők, tektonikus mozgás során megnyílt víz által továbbtágított hasadékokat, ablakok átjárók kötik össze, különböző szinteken. Szakaszonként sáros agyagos részek nehezítik meg a haladást, máshol teljesen tiszta érintetlen cseppkőformáció veri vissza a lámpák imbolygó fényét. Meglepően tágas folyosók folytatódnak szűk, „épp-hogy” átférek kuszodákkal, melyek aknába, kürtőbe vagy éppen cseppköves terembe torkollanak. Cseppkő képződményei nem túl nagyok, de változatosak és szépek, jócskán akadnak cseppkő különlegességek is. Ilyen a Hóember-terem, kicsiny gömbökből álló aszimmetrikusan elhelyezkedő hófehér képződményei, melyek csillogó cseppkőlefolyásokban bújnak meg.
 
A barlang azonos rendszert alkot, a tőle D-i irányba mintegy 20m-re található Szirén II. barlanggal, amely 34, 49m hosszú és –17, 8 m mély. A Szirén II. amely ugyanannak a párhuzamos 50°-os dőlésszögű hasadékrendszernek része, amelyben a nagy barlang kialakult. A kis barlang végpontja alig 2m-re van a nagy barlang Szirén termétől, vele azonos szinten.
 
A Szirén-barlang egy 4m mély aknával indul, az ezt követő omladékos járat egy nehezen mászható teremben ér véget. Innen jobbra az Aktív, balra a Hasadék folyosó húzódik. Mindkét járatból számos elágazás indul a szélrózsa minden irányába, melyek közül nem egy tekintélyes hosszúságú. Ilyen a Fosszilis-ág, az Alsó- és Felső-körgyűrű, a Kötélhágcsós-akna, ill. a Kötélhágcsós-kürtő. Ez utóbbi tetejéből egy szűk kuszoda leküzdésével jutunk be egy párhuzamos cseppköves aknába, amely a barlang legmélyebb egyben legszebb szakaszaiba vezet. Ez utóbbi szakaszt 2001-ben befejezett geodéziai felmérés során tárták fel a térképezést végző kutatók. A felmérés befejezésére a kb: 500 méter hosszúságúnak becsült barlang teljes hossza elérte a 750 métert, mélysége: a –42 métert.
 
Az 1993-óta fokozottan védett barlang ma szabadon látogatható. Kezelője a Bükki Nemzeti Park. Bejárását alapfelszereléssel, a hágcsókon kötélbiztosítással, szakaszonként közepes és nehéz mászással valósíthatjuk meg. A barlang látogatását azonban csak tapasztalt barlangkutatóknak javasoljuk. Figyelem! A bent lévő kötélhágcsók még az 50-es 60-as években kerültek be, így sok helyen erősen korrodáltak mára már életveszélyessé váltak! Használatuk nem javasolt!!!
 
(Eredetileg megjelent: Mount Everest 2002. április II. évf.7.)