Naszályon - versek

…felérve a hegyre, meglepetés vár,
Faház helyett, csak egy remetelak áll.
Csak később jöttünk rá,
Kéményből a füst, visszafelé száll.
 
Karcsi sem restelkedik,
Azon nyomban szellőztet is.
Az overall is csupa sár,
Szidjuk a Rokit bizony ám.
 
Z-folyosó, szűk hasadék,
Laci feje csupa kék.
Az Ördög-malom veszélyes omladék,
Szorul a Karcsi lába, s arca kék.
 
A Térképész-ág igen karcsú,
A Karcsi hangja is torzul.
De Hold-aknát meglátva,
A kis csapat szája is tátva.
 
A Kürtős-ágból visszafelé,
A Laci hite igen szerény.
Azt hitte Ő a Batman,
Be is csapódik menten.
 
A cseppkövet is lefejelte,
Vödörbe esett bele éppen.
A Roki kíváncsi a szifonra,
A Laci követi is nyomban.
 
Laci a szifonnál is szopatja magát,
Lefelé csúszik ám lazán.
Visszafelé a szűkebb úton szorul éppen,
Mert nincs ész a nagy fejében.
 
Visszaúton Zsolt és Karcsi eltévedtek,
De az ügy végén egy jót nevetnek.
Mind a négyen visszaérnek,
Kicsi házba hazatérnek…
 
Dodi a Naszályon
 
Dodi gyerek, sose kesereg,
Naszály-hegy helyett, inkább hasmenése lesz!
Hej, hasmenése lesz!
Egyszer gondol egy nagyot,
Másoknak szervezi a programot!
Hej, a programot!
 
Nem bánkódik Ő, ha travizni köll,
Mert travizás helyett, inkább hasmenése lesz!
Hej, hasmenése lesz!
 
A Naszály-hegyen, hóvihar hegyek,
De a Dodi sose kesereg, inkább hasmenése lesz!
Hej, otthon enyeleg!
A Dodi gyerek, a W.C.-re menet, a markába nevet,
Míg a többieket a hóvihar kerget!
Hej, a hóvihar kerget!
 
Nem bánkódik Ő, ha travizni köll,
Mert travizás helyett, inkább hasmenése lesz!
Hej, hasmenése lesz!