Izland - nyugati fokon fotótúra 2010. július 5-7.
- IZLANDI FOTÓSTÚRA - túranapló 5. rész

5. Izland – Nyugati fokon
 
12 nap: július 5. hétfő: Nyugodt, mély alvás után, 6 órakor kelek, lezuhanyozok, majd megírom a naplómba az aktuális fejezetet. Közben nyílik az ajtó, s beszól Kálmán, hogy indulás 8 órakor, ami 8,15-kor ténylegesen megtörténik, s visszamegyünk arra a partszakaszra, ahonnan az este eljöttünk. Itt mindenki 8,45-től szétszéled alkalmas fotótémát keresve. Ezúttal is külön útvonalat választok, így a meredek füves part mentén haladva felsétálok a térség legmagasabb pontjára. A dombtetőn leülve gyönyörködöm a sziklás partszegély látványos vonalvezetésében. Miután elkészítettem a „kötelező” csúcsfotót, valamint az óceán halovány párájából épphogy látszódó távoli sziget (szerintem Grönland) halovány körvonalait is megörökítettem, indulok vissza a társaimhoz. Visszaérve még bőven van alkalmam a partszegélyen pihenő madárvilágot fotózni, s közben több érdekes momentumot megfigyelni. Délre visszatérünk a szállásunkra, megebédelünk, majd 13,30-kor átmegyünk a félsziget szakasz alján, (annak D-i oldalán lévő) egy másik érdekes szakaszára, a Lambavatn-ra. A térség elvileg madárrezervátumként van nyilvántartva, ám, madarat a körtúránk során egyetlen egyet sem látunk, viszont a lapos, vöröses homokfövenyes part így is szép látványos fotótémát kínál. Különösen, látványossá válik, mikor az óceán felett komor szürke, szinte már feketébe hajló viharsáv jelenik meg, s lassan vonul a part felé, nem sokkal később beborítva s felhőbe vonva még az alacsonyabb hegyormokat is. A vörös homok és fekete felhők illetve a vékony vízsáv kontrasztja kimeríthetetlen fotótémát kínál. Mivel a viharfront, bár lassan de az irányunkba is közeledik, így jobbnak látjuk, ha sürgősen visszavonulunk a járműveink viszonylagos, vélt biztonságába majd kicsit később, 16,45-kor elhagyjuk a partszakaszt. Alig egy órával később (17,30-kor) ismét a szállásunkon vagyunk. Vacsora majd 19 órakor indulás a vissza Látrabjargra madarakat fotózni. A program egészen éjfélig tar. Ez idő alatt különböző fényekben más és más fajokról készül a jobbnál jobb kép, sőt miközben csendben üldögélek s lesem az alkalmas pillanatot, előbukkan egy egérke is, s mit sem sejtve az ottlétemről szinte a lábamnál keresgéli a számára alkalmas falatokat. Jó néhány képet készítek róla, amíg csendesen ügyködik. Az est utolsó fénypontja egy nagyszerű ajándék a természettől, hogy igazán látványos és gyönyörű naplemenetével jutalmazza a kitartásunkat, ami káprázatos fényekkel vonja be az óceáni partszakaszt. Miután véget ért a fényjáték, s a madarak is elcsendesedtek, 0,10-kor mi is végleg elhagyjuk az izgalmas látványos partszakaszt, s visszatérünk a szállásunkra. Rövid előkészület a másnapi csomagolásra, majd éjjel 1 órától alvás.
 
13 nap: július 6. kedd: Eseménytelen éjszaka után reggel 6 órakor kelek, fürdés, reggeli, majd a szokásos csúszással (8 óra helyett) 8,30-kor megkezdjük hosszú utazásunkat vissza a sziget középső szakaszára. Az út eseménytelenül telik, eltekintve az egyetlen kitérőtől, amit a „közeli” Fjallfoss-hoz teszünk. Megálló (10,40-ől 11,10-ig) fotózás, és egy rövid bóklászás a térségben, majd később néhány perces fotószünetekkel tarkítva az utunkat visszatérünk a főútra s folytatjuk az utazásunkat a 60-as úton, majd később az 1-es főúton tovább. Egy idő múlva elhagyjuk, és teszünk egy kitérőt a Gejzírekhez. A térséget késő délután 18,10-re érjük el, fotószünet 19 óráig, majd átmegyünk a közeli Gullfoss-hoz ahol 19,20-tól 20,30-ig töltjük el az időt. Sajnos ezzel a programmal gyakorlatilag véget is ér az Izlandi fotóstúra programja, így teljes sebességgel indulunk vissza az érkezési helyszínünkre, a Keflavíki reptérre. Megérkezés 22,50-kor, becsekkolás, várakozás a tranzitban, majd beszállás 0,30-kor. Nem sokkal később 0,50-kor kigurulunk a felszállópályára, 10 perccel később felszállunk. Rövid ideig esőben majd sűrű felhőben haladunk, fokozatosan egyre magasabbra, majd idővel ki és felemelkedünk a felhő határ fölé, s a két időzóna között sűrű zötykölődések repülünk bő 15 percet s majd ideiglenesen ez is megszűnik, ahogy elérjük az utazó magasságot. Útközben próbálkozom némi alvással, ám nem túl sok sikerrel.
 
14 nap: július 7. szerda: Nyugtalan, nehézkes, alvásnak nem nevezhető szundikálás után 5,30-kor végleg felébredem arra, hogy ismét rázkódik a gép. Nem sokkal később 5,45-kor megkezdjük a leszállást Koppenhága repterére. Alig 15 perccel később már a kiszállásra várakozunk. Némi idő elteltével felvesszük a csomagjainkat a 4-es számú szállítószalagról, majd egy padon elhelyezkedve hosszas 14 órás várakozás veszi kezdetét. Az idő lassan telik, a hely kényelmetlen, beszélgetéssel olvasással és némi alvással múlatjuk az időt. Kora délután 13,30-kor megjönnek az Izlandi útitársaink is, ám Ők hamar eltűnnek erre-arra. Végtelennek tűnő idő múlva, este 18 óra után végre kiírják, hol lehet becsekkolni, így ezt meg tesszük, utána felmegyünk a tranzitba, várakozunk tovább. Beszállás a gépbe 20 órakor, a 21-es kapuból, 20 perccel később irány a kifutópálya. Kiérés után irányba áll majd némi várakozás után helyből indulva felbőgő motorokkal, szinte rögtön a levegőbe emelkedünk. Eseménytelen repülés után
Szabó R. Zoltán
2010. július 7.